Neumann János
(1903 – 1957)
John Louis Neumann 1903. december 28-án született Budapesten egy háromgyerekes család első gyermekeként.
Minthogy apja a város magánbankjainak egyik résztulajdonosa volt, ezért igen jó anyagi körülmények között nevelkedett, mi lehetővé tette a szellemi fejlődését is.
Már kisgyermekkorában kitűnt társai közül, rendkívüli nyelvtehetségével, és hihetetlenül jó memóriájával. Hat éves korában már folyékonyan beszélt ógörögül. Tudott latinul, és anyanyelvi szinten beszélt németül is. Az amerikai angol nyelvet is tökéletesen beszélte, de szándékosan kissé akcentussal beszélt. Ha véletlenül egy angol szó helyesen mondott ki, azonnal korrigálta a hibásra.
Érdekelte a történelem is, mivel behatóan foglalkozott. Kedvenc területe a bizánci kultúra volt, s e szakterületnek elismert szakértője lett, míg óriási enciklopédikus tudásra is szert tett.
1911-21 között a budapesti Evangélikus Gimnáziumban tanult, ahol 1917/18-as tanévben elnyerte az V. osztály legjobb matematikusa címet, 1920-ban pedig az ország legjobb matematikusa kitüntetést. Később magántanárnál tanult magasabb szintű matematikát.
Nagyon jó tanuló volt, de nem kitűnő. Ábrázoló geometriából, énekből, írásból és testnevelésből „B” minősítést kapott csakúgy, mint magatartásból, míg a többiből „A” volt.
1921-62. Budapesti Tudományegyetem bölcsész karán tanult, ahol fő tárgy a matematika volt, míg melléktárgyai a fizika és a kémia. Mivel a technika is érdekelte, párhuzamosan két egyetemet végzett: 1921-23 Berlinben majd 1924-25-ben, Zürichben vegyészmérnöknek tanult.
1925-ben vegyészmérnöki oklevelet szerzett Svájcban
1926-ban summa cum laude doktorált matematikából a Budapesti Tudományegyetemen. Még ugyanabban az évben a vegyészmérnöki diplomáját is megszerezte Bp-en (is).
1927-29 Berlinben egyetemi magántanár az egyetemen. Ezalatt halmazelméleti, algebrai és kvantummechanikai tárgyú írásai révén világszerte ismertté lett.
1930-45 USA Princeton Egyetem professzoraként oktatott
1933-ig, mígnem Hitler hatalomra került, fél évet Amerikában, fél évet Európában dolgozott. Azután végleg az USA-ban maradt.
1943-45 Los Alamosi Tudományos Laboratórium (A II. vh. idején lökés-és robbanási hullámok vezető szakértője volt, így kapcsolatban volt a hadiparral.- bombák hatékonysága, ereje)
1944-ben találkozott Goldstine-vel, aki többed magával épp az ENIAC gép elkészítésén dolgozott.
Később közösen készítették el az EDVAC nevű gépet.
1945-57 Elektronikus Számítógépprogram igazgatója, s az emberi agy, az idegrendszer működését utánzó gépek kötötték le figyelmét.
Felismerte, hogy egy rendszer biztonságát és hatékonyságát nem annyira az határozza meg, hogy milyen elemekből épül fel, hanem inkább az, hogy hogyan van rendszerré szervezve, az elemek között milyen minőségű és mennyiségű információ megy át
Fontos újításokat vezetett be az elektronikus számítógépek tervezése terén is, kidolgozott egy tervezésre alkalmas, átlátható, szimbolikus rendszert. Ebből alakult ki aztán a modulrendszer kidolgozása is.
1951-57 IBM tanácsadó
1955-57 Atomenergetikai kormánybiztos, bár kapcsolata az atomenergiai bizottsággal 1949-re nyúlik vissza
1955-ben csontrákot állapítottak meg vállában, mi később a gerincét is megtámadta. Betegségének kialakulását valószínűleg az atombomba előállításakor szerzett sugárfertőzés okozta.
1956-tól már csak tolókocsival tudott közlekedni, de munkáját tovább folytatta egy ideig.
- február 8-án halt meg.
