Charles Babbage
(1792-1871)
Angol matematikus és feltaláló. Kidolgozta a modern digitális számítógép alapelveit.
Több új típusú gépet is kigondolt. Ilyen volt az 1820-as évek elején kitalált Difference Engine (differenciagép), amellyel egyszerű függvények számítását lehet elvégezni. Ezek már komoly felsőbbszintű számítások.
A gép 20 jegyû számokkal dolgozott volna. Babbage csak a gép egyes részeit tudta elkészíteni, a munkát azonban nem tudta befejezni: egyrészt anyagi okok miatt, másrészt pedig a kor technikai lehetõségei nem voltak elegendõek. 1834-ben a differenciagép elõállítási költségeit 17 470 fontra becsülték (egy gõzmozdony ugyanekkor 1000 fontba került).
Később a londoni Science Museumban 1991-ben Babbage részletes rajzai alapján megépítették az eredeti differenciagép egyszerûsített változatát korszerû anyagokból. A gép négyezer alkatrészbõl áll, méretei is tekintélyesek: 3,4 méter × 0,5 méter × 2,1 méter. A berendezés tökéletesen mûködött és hibátlanul számolt.
1833-ban a differenciagép elveinek továbbfejlesztésével tervezte meg Babbage az Analytical Engine-t (analitikus gépet). A gép elkészítéséhez a kormánytól kapott elõlegként 17 000 font támogatást, de a saját tõkéjébõl is ráköltött mintegy 20 000 fontot. Később a kormány 1842-ben, miután még mindig nem voltak látható eredmények, megvonta támogatását Babbage munkájától. Ez a gép teljes egészében sohasem épült meg, pedig a modern számítógépek sok sajátságával rendelkezett. Babbage univerzális gépet tervezett, vagyis olyat ami egyzserre több mindent is tud csinálni. Lyukkártyákról olvasta volna be az információkat, tudott volna utasításokat és adatokat tárolni, matematikai mûveleteket végrehajtani és adatokat kinyomtatni. Lyukkártyák vezérelték volna a tulajdonképpeni számítási folyamatokat is. A tárolómû 200 részeredmény tárolására lett volna alkalmas. Erre a célra 1000 db, egyenként 50 fogaskereket tartalmazó oszlopot tervezett Babbage. Haláláig ezen a gépen dolgozott, bár az építése már kezdetben megakadt: a kor finommechanikai lehetõségeivel ezt a gépet nem lehetett elkészíteni. Ha megépült volna, egy futballpálya területét foglalta volna el és öt gõzgép energiája kellett volna a mûködtetéséhez.
A gép mûködési elvei miatt azonban sok történész Babbege-et és a munkatársát, Augusta Ada Byront tartja a modern digitális számítógép igazi feltalálójának.
